A meghirdetett keret közel 40 százalékát elvitte a négy legelmaradottabb térségből sikerrel pályázó 183 vállalkozás a Demján Sándor Program 1+1 vissza nem térítendő támogatást nyújtó programjában. Szabados Richárd, az NGM államtitkára szerint ingyenpénzként aposztrofált támogatásra a jövőben csak az elmaradottabb területek vállalkozói számíthatnak – jelenleg is van nyitva program –, ugyanakkor a többi kis- és középvállalkozás (kkv) számára május második felétől forgóeszköz-finanszírozásra is igénybe vehető „nullás hitel”, továbbá visszatérítendő EU-s forrásból finanszírozott pályázati lehetőség nyílik majd.
Mérföldkőhöz érkezett a Demján Sándor Program: az egyik legnagyobb érdeklődéssel övezett programelem, az 1+1 Beruházás-élénkítő Támogatási Program keretében megszülettek az első támogatói döntések:
május 8. és 20. között 183 vállalkozás kapott, illetve kap értesítést a támogatói pozitív döntésről összesen 19,19 milliárd forint értékben
– jelentette be az első kiértesítetteknek járó dokumentumok ünnepélyes átadásán Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NMG) kis- és középvállalkozások fejlesztéséért, technológiáért és védelmi iparért felelős államtitkára.
A fejletlenebb régiókat vették előre
A vissza nem térítendő támogatásként járó, a köznyelvben „ingyenpénzként” aposztrofált program során 48 milliárd forintos keret áll rendelkezésre. A programra 6800 cég előregisztrált, végül 1885 cég jelentkezett. Az 50 százalékos támogatással kombinált programban most első körben a négy fejletlenebb régiót – Észak-Alföld, Dél-Alföld, Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl – választották ki, és az itteni sikerrel jelentkező vállalkozások kapják meg első körben a fejlesztési támogatást.
Hunyadi László, az NGM helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a pályázat során a cégek 5–200 millió forintos támogatást igényelhetnek, s miután minden, támogatásból jövő forint mellé a másik forintot a cégeknek kell hozzátenniük, így 10–400 milliós beruházások indulhatnak a programnak köszönhetően.
A jelentkezők között a legtöbben a technológiafejlesztést új eszközök beszerzésében, innovációs és informatikai fejlesztések, beruházások megvalósításában, megújuló energiaforrást hasznosító technológiák beszerzésében, illetve kis- és nagyhaszongépjárművek beszerzésében látták megvalósítandónak. A nyertes vállalkozások tevékenység tekintetében a fémszerkezetgyártás, fémmegmunkálás, közúti áruszállítás, építési terület előkészítése érdekében pályáztak leginkább.
Hunyadi László, az NGM helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a pályázat során a cégek 5–200 millió forintos támogatást igényelhetnek, s miután minden, támogatásból jövő forint mellé a másik forintot a cégeknek kell hozzátenniük, így 10–400 milliós beruházások indulhatnak a programnak köszönhetően.
A jelentkezők között a legtöbben a technológiafejlesztést új eszközök beszerzésében, innovációs és informatikai fejlesztések, beruházások megvalósításában, megújuló energiaforrást hasznosító technológiák beszerzésében, illetve kis- és nagyhaszongépjárművek beszerzésében látták megvalósítandónak. A nyertes vállalkozások tevékenység tekintetében a fémszerkezetgyártás, fémmegmunkálás, közúti áruszállítás, építési terület előkészítése érdekében pályáztak leginkább.
Hitellel is előteremthető a saját erő
Az Index kérdésére Hunyadi László elmondta: a vállalkozásoknak a saját erőt lehetőségük van külső – hitel vagy tőke – forrásból finanszírozni. Össze is kapcsolhatják az ingyenpénzt más Demján-program-elemmel, például a GINOP Plusz technológiaváltó visszatérítendő támogatással, vagy akár a Demján tőkefinanszírozási programmal.
Arra a kérdésre, miként ellenőrzik majd, hogy a vállalkozás valóban arra használja majd fel a kapott támogatást, amire azt igényelte, az NGM helyettes államtitkára arról beszélt, hogy egy jól bejáratot monitoringrendszer van, amelyet a korábbi támogatási programok során is alkalmaztak. Természetesen
helyszíni ellenőrzések is lesznek a program bonyolítását végző Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) részéről, Hunyadi László szerint ez mind szavatolni fogja azt, hogy azok a beruházások valósuljanak meg, amelyeket a projektekben bemutattak a cégek a támogatók felé.
A még benn lévő pályázatok értékelése folyamatos, ahogy az MGFÜ az értékelés folyamatában újból eljut egy olyan pontra, ahol új eredmények lesznek elérhetőek, tájékoztatni fogják a vállalkozásokat és a közvéleményt is – ígérte a helyettes államtitkár.
Pörög a többi Demján-elem is
Szabados Richárd a Demján Sándor Program első négy hónapjának egyéb eredményeiről is beszámolt. Szavai szerint bizakodásra ad okot, hogy a programelemek mindegyike iránt komoly érdeklődés látható – legyen szó finanszírozásról, támogatási konstrukciókról, tőkefinanszírozásról vagy épp digitalizációs képességek fejlesztésének támogatásáról. A számszerűsíthető eredményekkel bíró programelemek közül az államtitkár kiemelte, hogy
- a Széchenyi-kártya-termékek két körben történő kamatcsökkentését követően jól látható az érdeklődés megemelkedése. A beruházási jellegű hiteleknél havi átlagban 1600 hiteligény érkezik be a korábbi 1200 darabos átlaggal szemben, volumenben pedig a korábbi átlagos havi 40 milliárd forinttal szemben 52 milliárd forintos igény jelentkezik. A likviditási termékek esetében a februári kamatcsökkentést követően márciusban és áprilisban havi 700 új igény érkezett a korábbi 550-600 jelentkezéssel szemben, volumenben pedig ötödével, havi 25 milliárd forintról 30 milliárdra nőtt a hiteligény.
- Az Eximbank januárban új, exportbővülést támogató hiteltermékekkel jelentkezett. Az igények alapján májusban 2 újabb, forgóeszköz típusú termékkel egészült ki a paletta. Azt, hogy jól mérték fel az igényeket, jól mutatja, hogy csak a 250 milliárd forintos forgóeszközhitel esetében egyetlen hét alatt betelt a hitelkeret. A beruházási típusú Exim-termékek esetében 350 milliárd a rendelkezésre álló keret. Itt 1000 igény érkezett az I. negyedévben, ami gyakorlatilag lefedi ezt a 350 milliárdos keretet.
- A minden vállalkozásnak legyen saját honlapja vagy social media felülete programra a 9 milliárdos keretre 10 ezer vállalkozás jelentkezett 11,7 milliárdos támogatási igénnyel. A jelentkezőkből 5300 be is nyújtotta a pályázatát 6,8 milliárd forintnyi támogatásra. A jelentkezők közül 3800 cég pályázatának értékelése lezárult, 2700 cég lett jogosult 5 milliárd forint értékben eddig.
- A tőkefinanszírozási programot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen szervezik. A kamarai adatok alapján a 100 milliárd forintos keretre 1100 cég regisztrált, a jelentkezőkből 300 be is adta a pályázatát a forrásra, amely pályázatok elbírálása folyamatosan tart, és már 6 pozitív döntés meg is született.
- Az európai uniós társfinanszírozási programok, a visszatérítendő támogatások, úgynevezett „nullás hitelek” esetében az államtitkár arról beszélt, hogy a GINOP programon belül KKV Technológia Plusz néven mind Budapesten, mind vidéken a vállalkozások számára elérhető 229 milliárd forintos keretű program esetében több körben is enyhítették a feltételeket – mind hitelösszeg, mind az elfogadható tárgyi eszközök tekintetében, illetve az igénylők körében immár az új, induló vállalkozások is támogathatók lettek. Jelenleg 600 beadott igény 32 milliárd forint értékben foglalt ebből a keretből. A jövőről szólva Szabados Richárd arról beszélt, hogy a GINOP Plusz programon belül várhatóan júniustól nemcsak beruházási típusú, hanem forgóeszköz-finanszírozásra is elkülönítenek egy 70 milliárdos keretet, így erre is lehet majd kamatmentes finanszírozást igényelni.
- Van újabb kör vissza nem térítendő támogatásból is. Az európai uniós társfinanszírozással elérhető ilyen pénzekből a legfejletlenebb régiókat szeretnék támogatni, mert ott a legnagyobb szükség arra, hogy ilyen támogatást kapjanak a cégek. Itt egy 50 milliárdos keret lett meghirdetve, amelyből egyetlen hét alatt 20 milliárd forintra érkezett igény.
- Reményeik szerint május 20-án egy úgynevezett egyműveletes kombinált termék kerül majd elindításra. Itt a finanszírozási igényt tanácsadással és vissza nem térítendő támogatással kombinálják majd. Ebben a programban 155 milliárdos keret fog majd nyílni május végén.
Szabados Richárd szerint ha ezeket összevetjük, akkor látható, hogy több ezer beadott pályázattal állunk szemben, amelyek több száz milliárd forint értékű fejlesztést céloznak. Az államtitkár szerint ez azt jelenti, hogy a vállalati forrásigénylő kereslet megnövekedett, így jó esély van arra, hogy a támogatott programokon keresztül a 2. fél évben megvalósuló fejlesztések segíteni tudják a gazdasági növekedést Magyarországon.
(Borítókép: Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára a Demján Sándor Programról tartott sajtótájékoztatón, a Nemzetgazdasági Minisztériumban 2025. április 28-án. Fotó: Purger Tamás / MTI)