A világot eluralta a bizonytalanság kora. Egyik nap Donald Trump amerikai elnök világméretű fenyegetést intéz – Kína irányába is –, aztán szinte másnap már megállapodásokat írnak alá. Az energiapiacon mindez a legnagyobb hatással bír. Ma örülünk, hogy 600 forint alatt tankolhatunk, de ki tudja, mi vár ránk holnap – lehet, hogy minden feje tetejére áll. Egy dolog vált biztossá: a bizonytalanság.
Miközben az Európai Unió a május 6-án bejelentett új irányba fordítja energiapolitikáját, hogy megszabaduljon az orosz függés béklyóitól, az energetikai szektor már maga mögött hagyott egy zaklatott, kiszámíthatatlan időszakot. Mára a bizonytalanság vált állandóvá, és a változás lett az egyetlen biztos pont. Az európai energetika felett egyszerre lebeg a teljes függetlenedés következménye az orosz nyersanyagoktól és egy 500 százalékos, trumpi vám rémképe – mintha a világ két vihara egyszerre csapna le a kontinensre. Így érdemes a legfrissebb fejlemények hatásait szétszálazni.
Öröm és boldogság a benzinkutakon
Kezdjük azzal, ami az emberek mindennapjaiba metsz bele a legélesebben – ami nem csak hír, hanem valóság, és nap mint nap érezhető. Magyarországon az üzemanyagárak április hónapban folyamatosan csökkentek, és mind a dízel, mind a benzin termék esetében átlagosan 600 forint alá estek literenként az árak. Hétfőn még a következő átlagárakkal találkozhatunk a kutakon: a 95-ös benzinért és a gázolajért is 584 forintot kellett literenként fizetni.
A havi csökkenés mértéke mintegy 20 forintot ért el úgy a benzinnél, mint a gázolajnál.
Mindenekelőtt fontos tisztázni, a kőolaj ára folyamatosan csökkent, áprilisban a hó eleji 77-ről a hónap végére 63 dolláros hordónkénti árra esett. „A Trump által bejelentett vámok hatására vámháború indult a világ két legnagyobb gazdaságával és olajfelhasználásával rendelkező Amerika és Kína között. A vámok bizonytalanságokat okoznak a piacon, hiába lettek elhalasztva, a várható gazdasági visszaesések hatással vannak az olaj keresletére, amely az árakban is megjelent” – mondta az Indexnek Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára egy háttérbeszélgetésen.
Első körben a vámokkal Donald Trumpnak az volt a célja, hogy csökkentse a kereskedelmi és kormányzati hiányt, újraélessze a feldolgozóipart és újrarajzolja a globális kereskedelem határait. De hétfőn kiderült, az amerikai és a kínai kormány inkább úgy döntött, hogy elkezdi felszámolni a vámháborút a két ország közt. Így a Genfben zajló tárgyalások eredményt hoztak, ideiglenes megállapodásra jutottak a felek. Mindkét ország 115 százalékkal csökkenti az egymásra kivetett tarifák mértékét, így a kereskedelmi háború negyven nap alatt lezárult.
Trump maga a bizonytalanság
A vámháború kimenetele továbbra is bizonytalan. Az elkövetkezendő időszakban folytatódnak a tárgyalások, hogy milyen megállapodásokat hajlandóak aláírni a főbb amerikai kereskedelmi partnerek, elsősorban az EU, Mexikó, Kína és Kanada a kereskedelmi háború elkerülése érdekében, azt nem lehet tudni. Ezektől függően azonban a globális gazdasági növekedés és az olaj iránti kereslet is változhat, a jövőbeni bizonytalanság – a Trump-hatás miatt – továbbra is fennáll. Hasonló megállapításra jutott Hernádi Zsolt, a Mol Csoport elnök-vezérigazgatója is:
Egy geopolitikai feszültségekkel és gazdasági átalakulással terhelt bizonytalan időszakban sikerült stabil teljesítményt elérni. Jó hír, hogy pozitív eredményünk elsősorban javuló belső teljesítményünknek köszönhető szinte valamennyi üzletágunk esetében. Mindez jó alapot adhat a jövőbeli nehézségek leküzdésére, mert a továbbiakban is hasonló, zavaros és bizonytalan időkre számítok.
Grád Ottó a háttérbeszélgetésen azt hangsúlyozta, hogy az IMF a világ gazdasági növekedését az áprilisi World Economic Outlook kiadványában 0,5 százalékkal csökkentette a januári előrejelzéséhez képest. Az Amerikai GDP várakozásait 0,9 százalékkal, míg Kína esetében 0,6 százalék ponttal csökkentette 2025-re.
Ezért az olaj iránti várható keresletet és a forward árakat az elemzők elkezdték lefelé módosítani.
Az idei évi keresletnövekedési várakozásokat 150-600 ezer hordóval csökkentették, míg az árakat a korábbi 70-75 dollár/hordó tartományból inkább a 60-65 dolláros tartományba pozicionálták. Az árak csökkenését segítette kínálati többletes piaci várakozás, mivel az OPEC+ május 1-jétől 411 000 hordós kitermelésnövelést jelentett be, amely sokkolta a piacot és lefelé nyomta az árakat.
De térjünk rá a többi hatásra, amelyek tételesen alakítják, vagy ha úgy tetszik, rángatják az üzemanyagpiaci helyzetet:
- Az orosz–amerikai, illetve ukrán–amerikai tűzszüneti tárgyalások nem hoztak még eredményt áprilisban. Az ígéretek ellenére eddig nem született átütő eredmény, emiatt az orosz kőolajra további szankció kivetése várható, fokozva a piaci bizonytalanságot.
- Az iráni urándúsítással kapcsolatos tárgyalások kudarca után szigorúbb amerikai intézkedések várhatóak, az iráni válasz okozhat kockázatokat a térségben.
- A közel-keleti helyzet továbbra is feszült, ami bizonytalanságot jelent a piacon.
- A forint árfolyama az amerikai dollárral szemben 372–355 tartományban mozgott. A folyamatosan erősödő forint jelentősen hozzájárult az üzemanyagárak csökkenéséhez.
A beruházásokat kik fizetik meg?
Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára szerint: „A magyarországi üzemanyagárak csökkennek és tartósan a régiós átlag alatt maradnak – a benzin és a gázolaj ára áprilisban is kedvezőbb volt a szomszédos országokéhoz képest –, de a globális és regionális folyamatok bizonytalan jövőt vetítenek előre, Trump intézkedései és az OPEC+ döntései bármikor felkavarhatják a piacot és visszafordulhatnak az árak.” De térjünk át az európai uniós tervekre!
Ha a brüsszeli új szankciós javaslatra tekintünk, akkor az látható, hogy a kőolaj esetében merőben más a történet, mint a földgáznál: az Európai Unió gyakorlatilag leállította az orosz importot – kivéve néhány keleti tagállamot. Csehország még tartja a kapcsolatot, de csak 2025 júniusáig. Végső soron a régióban már szinte egyedül a Mol Csoport maradt, mint az orosz kőolaj egyetlen jelentősebb vezetékes kapuja.
Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője egy elemzésében azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unióban Magyarország és Szlovákia van leginkább kitéve az orosz energiaimportnak, a leválás végrehajtása viszont különböző mennyiségű időt venne igénybe. A kőolaj szállításában egy másik lehetőség is felmerül: az Adriai-tenger partján fekvő horvát Omisalj kikötője, amelyen keresztül kőolaj áramolhatna Magyarország és Szlovákia felé. Azonban ehhez jelentős bővítések szükségesek, és a Molnak további tőkét kellene belefektetnie.
Ezentúl pedig még mindig ott van egy komoly akadály: a horvát Janaf céggel való megegyezés.
Pletser Tamás hozzátette, az orosz kőolajimport tilalma még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a Barátság kőolajvezetéket nem lehet majd használni. „Elképzelhető, hogy kazah kőolajcsere lesz, ami egyébként már működik egy német finomító esetében, illetve adott esetben ennek a Barátság kőolajvezetéknek Ukrajna felől is van egy betáplálási pontja, úgyhogy potenciálisan az ottani kikötőbe is lehet kőolajat szállítani, és azt indítani Magyarország irányába.”
Rácsapni az ajtót az oroszokra, bármi áron
Ma már csak árnyéka a korábbi önmagának az orosz földgáz aránya Európában – mindössze 10-12 százalékra zsugorodott. 2024 decemberével lezárult az Ukrajnán át vezető tranzitút is, ezzel végképp új korszak kezdődött. Most elsősorban cseppfolyósított formában érkezik a földgáz: évente mintegy 25 milliárd köbméternyi, míg vezetékes formában már csak 15 milliárd köbméter jut el Európába – főként a Török Áramlaton át, amely Magyarországot és Szlovákiát is ellátja.
„Az energiaválság előtti időszakban az EU gázellátásának mintegy 40 százalékát Oroszország biztosította. Az arány a tavalyi évre a korábbi felére, 20 százalék alá csökkent, de ennek az volt az ára, hogy a gáz tőzsdei átlagára több mint duplájára emelkedett” – ezt már Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője mondta lapunknak. Ahogy azt korábban már írtuk, Brüsszel egy frissen bejelentett csomag keretében 2027 év végéig fokozatosan teljesen betiltaná az orosz gázbeszerzéseket.
Az elemző szerint ennek a lépésnek katasztrofális gazdasági és társadalmi következményei lennének.
A Draghi-jelentés rámutatott, az EU versenyképességi problémáinak gyökere, hogy egy európai iparvállalatnak már most is ötször annyit kell fizetnie a gázért, mint egy amerikai versenytársának. „Az orosz gáz tiltásával a különbség tovább nőne. A potenciális társadalmi következményekkel kapcsolatban pedig aggasztó képet fest, hogy a legutóbbi kutatások alapján a jelenlegi árszintek mellett is csaknem minden negyedik európai anyagi okokból fűtési nehézségekkel küzd. Az energiaválság előtt az arány 5 százalék körül ingadozott” – mondta Hortay Olivér.
A jogalkotás már elindult, és az Európai Bizottság június elejére ígérte a részleteket. A csomag bejelentésekor elhangzottak szerint Brüsszel várhatóan nem egyhangú döntést igénylő szankcióként, hanem minősített többséggel elfogadható kereskedelmi korlátozásként kívánja pozicionálni a terveket. Úgy tűnik, a bizottság arra készül, hogy minden tagállamot kötelezzen:
idén év végéig állítsák össze azt az ütemtervet, amely 2027-ig fokozatosan megszakítja az energetikai kapcsolatokat Oroszországgal – bármi áron.
A Századvég üzletágvezetője külön kiemelte, hogy az intézkedés súlyos következményekkel járna Magyarországra és az EU-ra nézve. A tiltás kínálati sokkot okozna, drámai áremelkedést váltva ki a gáztőzsdéken, ami a tarifákban is megjelenne. A magyar családok fűtési költségei három és félszeresére nőnének, ami évi félmillió forint többletet jelentene. A gázárak emelkedése az áramárakat is megdobná, így villamosenergia-piaci drágulásra is kellene számítani. Ezen kívül a Brüsszel által tervezett olaj- és nukleáris tilalom üzemanyagár-emelkedést és ellátásbiztonsági kockázatokat vonna maga után.
Ki fizeti majd meg ennek a felárát?
A bizottság júniusra ígérte előterjeszteni azt a javaslatot, amely iránymutatást kínálna a hosszú távú szerződések felmondásának jogi kereteire, de azok biztosan nem lesznek zökkenőmentesek. Ám Hortay Olivér szerint az eljárás nemcsak az érintett kereskedők jogait sértheti meg, hanem a tagállamok szuverenitását is, ugyanis a hatályos szabályok alapján minden ország maga döntheti el, hogy kitől mennyi energiát vásárol. „Márpedig ha Brüsszel betiltja az orosz energiahordozókat – javasoljon arra bármilyen jogi konstrukciót –, a tagállamok beszerzési lehetőségei szükségképpen sérülni fognak.”
Hortay Olivér szerint a Magyarországot érintő hatásokkal kapcsolatban elöljáróban annyit érdemes leszögezni, hogy a „leválás” egy hibás koncepció, amely az uniós tagállamok 2022-es Versailles-i nyilatkozatának félreértelmezésére épít. A vezetők akkor abban állapodtak meg, hogy 2027-ig felkészülnek arra a potenciális veszélyhelyzetre, ha helyettesíteni kellene az orosz energiát az európai piacon.
Ez azonban nem tiltást, hanem diverzifikációt jelent.
„Magyarország az útvonal-diverzifikációs házi feladatát már korábban teljesítette, a szomszédos országokkal összekötötte gázpiacát, és aktívan részt vett a határon túli infrastruktúra-fejlesztésekben is” – mondta a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője az Indexnek, majd hozzátette, hogy véleménye szerint Magyarország a forrásdiverzifikációval is jól halad: az elmúlt 15 év törekvéseinek következményeképpen ma jóval több forrásországból tudunk energiát beszerezni, mint korábban.
Emellett tavaly a függetlenedés szempontjából leginkább kedvező hazai gázkitermelés is sokéves csúcsot döntött. Ezekkel párhuzamosan azonban Magyarország regionális gázelosztó szerepe is növekedett; az importált gáz egy része továbbértékesítésre kerül. Az orosz gáznak tehát nemcsak hazánk, de a régió többi országának olcsó ellátásában is meghatározó szerepe van – az ukrán tranzit leállása óta például Szlovákia is Magyarországon keresztül vásárol orosz gázt.
A mennyiségek kiesése tehát nem csak hazánkat, de az egész régiót hátrányosan érintené.
Bár a helyettesítést – rendkívüli kihívások árán – fizikailag talán meg lehetne oldani, nem világos, hogy miért lenne erre szükség, amikor annak katasztrofális gazdasági következményei lennének. Ursula von der Leyen elmondta, hogy Brüsszel azon dolgozik, hogy az orosz energiát örökre – azaz a háború lezárása utáni időszakra vonatkozóan is – kitiltsa az EU-ból.
„Az állítás jól mutatja, a bizottság törekvése tisztán politikai természetű, gazdaságilag teljesen észszerűtlen. A kérdés tehát végső soron az, hogy a magyarok – és a régió többi országának lakossága – hajlandóak lennének-e évente több százezer forintot fizetni azért, hogy Brüsszel elérje politikai célját és elmondhassa, hogy az EU (papíron) nem vásárol több orosz energiát” – mondta az Indexnek Hortay Olivér.
(Borítókép: Donald Trump 2025. április 2-án Washingtonban. Fotó: Chip Somodevilla / Getty Images)